A közjegyző.
Magyarországon annak meghatározására, hogy ki, milyen jogcím (pl. törvényes vagy végrendelet alapján történő öröklés) szerint és milyen mértékben örökli az örökhagyó vagyonát, a jogalkotó egy formális jogi eljárást – a hagyatéki eljárást – vezetett be. A hatáskörrel rendelkező hatóság a közjegyző.
A magyar hagyatéki eljárásban a közjegyző okiratai a 3. cikkely (1) bekezdésének (g) pontja alapján határozatoknak minősülnek. Az úgynevezett hagyatékátadó végzés ennek egy példája. Mindazonáltal ezen közjegyzői határozatok nem sorolandók a 650/2012 Rendelet 3. cikkelye (1) bekezdésének i) pontja szerinti “közokirat” kategóriájába. Ebből következően a magyar közjegyzők által hozott határozatok joghatásaikat más tagállamokban nem a Rendelet V. Fejezete, hanem a határozatok elismeréséről szóló IV. Fejezete alapján fejtik ki.
Összefoglalva: a magyar jogban az örökösi jogállás (vagy az örökléssel összefüggő egyéb jogállás, így pl. a hagyományos vagy a végrendeleti végrehajtó jogállása) igazolására nem a “közokirat” 3. cikkely (1) bekezdésének i) pontja szerinti jogintézménye, hanem a közjegyző hagyatéki eljárásban (a Rendelet 3. cikkelyéne (1) bekezdésének g) pontja alapján) hozott határozata szolgál.
